Tűzgyűrű

Nos Guillermo Del Toro filmje azért is tartozott az év leginkább várt produkciói közé, mert Guillermo Del Toro rendezte, és az ürge öt éve nem adott ki rendezői státusszal filmet (ugye közben dobta A hobbitot és hosszú küzdelmet folytatott Az őrület hegye megvalósulásáért)

Nos egy Del Toro filmhez képest a sztori ezúttal meglehetősen egyszerű: A Csendes-óceán mélyén dimenziókapu nyílik, és azon át hatalmas szörnyek lépnek át, hogy mindent elpusztítsanak ami útjukba kerül.

 

Ritka, de a magyar cím ezúttal pont azt jelenti, mint az eredeti, hiszen a Tűzgyűrű a csendes óceáni partvidékeknél húzódó, mintegy negyvenezer kilométer hosszúságú sáv, vulkánokkal illetve mély árkokkal szegélyezve. Itt találkozik az óeáni és az ausztrál tektonikus lemez, így erre rendkívül gyakoriak a vulkántevékenységek és a földrengések. (másik név: Cirkumpacifikus övezet)

Tehát ezek egyikén nyílik dimenziókapu, és ezen áramolnak át világunkba a gigantikus szörnyek, hogy romba döntsék szeretett világunkat.
Először is elképesztően látványos, és mélyen lévő gyerekszellem ujjongva nézi elvizesedett szemmel, ahogy az emberiséget fenyegető óriásszörnyek csont és metálrepesztően küzdenek a fémből eszkábált óriásrobotok ellen. Ezek a küzdelemek átélhetőek, gyerekre vetkezve izzadunk a vászon előtt, és megnézném a nézőkollégák egy-egy arckifejezését a súlyos pofonakat követően.

 

 

Del Toro az egyik legnépszerűbb gyermeki szórakozást kelti életre, hisz milliónyian védték már meg a világot hatalmas szörnyek ellen jellemzően inkább az alulgombolós korban, pláne arra keleten, hisz mondhatni külön műfaj létezik ott az ilyen alkotásoknak.

De: pont a rendező személye miatt elvárnék némi személyes drámát is, és nem azt a megerőszakolt összerugdosott, majd újra megerőszakolt kínos maszlagot, amit alibiként háttértörténetnek csúfolva lenyom a torkunkon, mert ilyenre még Michael Bay is képes egy-egy ihletettebb napján.

Tehát az alapsztori még a transformeri magasságokat sem éri el, így pont annyira kidolgozott, mint az a rajzolt remekmű, amit ugyanaz a 3-4 éves gyermek alkotott, aki az imént védte meg gigantikus küzdelemben hőn szeretett otthonát.

Ez a film egy olyan film, ami csak azt váltja be, amit az előzetes hírekkel illetve képekkel sugallt: Tonnás monstrumok agyzsugorító hatású hentelését, amihez azért még statisztál pár könnyen feledhető arc és jellem. Mondjuk az azért nem rossz, hogy a robotok építésének fő támogatója a szörnyek szerveit feldolgozó illetve forgalmazó maffiafőnök (az egyedüli emlékezetes karakter)

Könnyed nyári móka sajnos feltűnően a 12-es korhatárra kihegyezve, gyermekénedet kielégítő látványos küzdelmekkel, viszont a moziból kifelé ráébredsz, hogy a gyerek a székben maradt, a film pedig ilyen távlatból már inkább ostobának tűnik.

 

 Pacific Rim, amerikai akció, 131 perc