Tarkovszkij filmek DVD-n

Egyik nap bukkantam erre a Tarkovszkij filmgyűjteményre, amely 2006. szeptember 15-én jelent meg a MOKÉP gondozásában. Azóta feltűnt egy-egy virtuális vásáron, de valahol tavaly augusztusban veszett el a fonal, és azóta képtelen vagyok a csomag nyomára bukkanni. Joglejárat miatt a boltokban pedig eleve lehetetlen beszerezni.

A gyűjtemény az orosz mester életművének első öt alkotását tartalmazza: Iván gyermekkora (1962), Andrej Rubljov (1969), Solaris (1972), Tükör (1974), Sztalker (1979).

Tarkovszkij további két filmet rendezett az imént leírtakon kívül, amelyek közül a Nosztalgia (1983) tavaly áprilisban, duplalemezes extra változat formájában jelent meg az Etalon Film Kft. kiadó jóvoltából, míg a mester utolsó filmje, az Áldozathozatal (1986) két évvel korábban, 2009. szeptemberében került a piacra (Kultúrbarlang/Mozinet). Ezen utóbbi alkotások még innen-onnan beszerezhetőek internet-szerte, de sajnos a képen szereplő dvd-pack elérhetetlennek tűnik jelenleg. 

Az orosz filmes alkotásai művészi remekművek, és üde színfoltok az eredetiségét vesztett filmes piacon, így aki birtokában van az említett csomagnak, az becsülje meg jól, vagy juttassa el hozzám.

Halloween - A rémület éjszakája (1978)

No, hát mint már említettem egy olcsóbb krimó korsó sörét megspórolva akár hozzá is juthatna az így némileg egyenesebb léptekkel hazafelé egyensúlyozó delikvens John Carpenter 78'-as műfajteremtő klasszisához. 

Michael Myers kiscserkészként rossz szemmel nézte, ahogy nővérkéje felnőttjátékokat játszik egyik kedves fiú barátjával, így fogta a rozsdásbökőt és belemártotta, úgy négyszer-ötször a könnyű erkölcsi lánykába. Természetesen ezt követően bedugták a megfelelő rehabilitiációs-kezelőközpontba, hogy 15 évvel később pont Halloween előestéjén lógjon meg, és visszatérve egykori otthonába folytassa a kisfiúként megkezdett agresszív viselkedést.

Dvd Shop - Heti válasz

Fosér hugyér, egész pontosan rongyos 300 Ft-ért lehet hozzájutni John Carpenter műfajteremtő klasszikusához az Interspar nevezetű áruházlánc boltjaiban. A másik két darabot is betakarta egy-egy ezres, így mondhatjuk egész szép kollekciót sikerült újítani a héten aprópénzért cserébe. Scorsese mesterművei közül a Viharszigetről már írtam korábban, A Krisztus utolsó megkísértése még lejátszási listán van, szeretnék erről is bővebb bejegyzésben megemlékezni. Carpenter Halloween-je a sikolykirálynők anyjával, Jamie Lee Curtisszel, szintén várat még magára, és ez klasszik is megérne pár mondatot.

Tudom, hogy a letöltések korát éljük, és jóval egyszerűbb két kattintással beszerezni az épp megkívánt filmet, mégis utánozhatatlan érzés, mikor a polcról leemelve kipattintod a tokból és bepörgeted a lejátszóba az eredeti dvd-lemezt.

A sötét lovag - Felemelkedés (The Dark Knight Rises)

A sötét lovag - Felemelkedés jó film. Ennyivel is rövidre zárhatnám mondandómat, de mivel A sötét lovag nálam abszolút Top 10-es alkotás, és trilógia záródarabját oly izgatottam vártam, mint Móricka karácsony hajnalán a becsomagolt dobozokat, így ez a felvezető tőmondat már nem is biztos, hogy oly pozitív jelentést tartalmaz, mint ahogy az külső szemmel feltételezhető. Persze mondogattam magamban, lehetetlen megismételni az előző felvonást, amin ugyanígy éjféli premier formájában vettem részt négy évvel ezelőtt, hogy aztán még egyszer ellátogassak rá, a decemberi dvd-t pedig megjelenésének napján duplalemezes extra változatban tettem magamévá, és azóta is ott pihenget a Kezdődik mellett a polcomon. De hiába minden, a szavak csak szavak, az érzések pedig nem hagyták, hogy lejjebb adjam az előzménynél: a végeredmény vaskos csalódás, pedig a felvezető mondatomban állítottakat fenntartom: A sötét lovag - Felemelkedés jó film, CSAK jó film.

A sötét lovag (The Dark Knight)

Mit lehet írni egy olyan filmről, amely címében, körülményeiben és univerzumában egy olyan műfajt képvisel, amely alapvetően kevésbé hivatott egy komolyabb célt közvetíteni? Mit mondhat egy ember, ha mégis találkozik egy műalkotással, amely hiteles tükröt tart az emberiségnek és etikai, morális referenciákat nyújt a látó nézőközönség felé? És pláne mit írhat, ha a sztori alapvonala a következő nevetséges mondattak banális egyszerűséggel körbefogható: egy képregény által ihletett kőgazdag milliárdos denevérgúnyában harcol a városban elharapózó fertő ellen.

Trailer: Man of Steel

Eljött az ideje, hogy a legnépszerűbb, legismertebb és legkirályabb képregényhős is megkomolyodjon.Kal-El pár éve sikertelenül próbált visszaevickélni az élvonalba, de ha most Christopher Nolan (The Dark Knight Trilogy) és Zack Snyder (Watchmen, 300) segítségével sem sikerül, félek egy halhatatlan mítosz szenved jóvátehetetlen károkat. Mi történik mikor egy megállíthatatlan erő ütközik egy mindent megállító akadállyal? Jövő nyáron kiderül. Az acélember.

Idétlen időkig (Groundhog day)

Valahogy így kéne kinézni egy szórakoztató vígjátéknak. A sztori ugyan többször ismételt már, de az eszközökkel és a sztorival lehetőségekkel remekül bánt az alkotógárda, a mondanivaló pedig nem erőltetett, hanem természetesen és minden álszentség nélkül áramlik a történetből

A történet szerint egy cinikus és öntelt időjós valahonnan a világvégéről tudósít, valami idióta helyi időjárási babonáról. A felemelően izgalmas és üdítő feladat iránt természetesen nem túl nagy a lelkesedés, de van még új a nap alatt, egy hóvihar révén beüt a gebasz: másnap ugyanarra az unalmas napra ébred kiégett főszereplőnk...

Fókuszban: Ted

Képregényhősökkel, diktátorokkal, jégkorszaki ősemlősökkel és alien-ekkel tépázott nyári vetítőtermekben édes plüssmaci kapott premierdátumot a legforróbb évszak levezető időszakában. Dögönyöznivaló pihe-puha szőrgombóc, aki azért némi apróságban különbözik sorstársaitól: füvezik, káromkodik és szereti a csajokat. A kis maci még korábban egy átgondolatlan gyermeki kívánság következtében kelt életre, de az időközben felnőtté cseperedő John (Mark Wahlberg) szeretne már megszabadulni a züllödt, nagyszájú plüssjátéktól, mivel a gyerekkort jelképező állatka gátolja az érettségi fejlődésben.

Azt nem mondom, hogy újabb álmom vált valóra ezzel a nyilvánvalóan képtelen, elméletben viszont annál szórakoztatóbb ötlettel, de az előzetesen tátott szájjal röhögve vettem tudomásul, hogy ma az eredetiséghez kellenek már a hasonlóan meredek felvetések. Nem lesz a nyár slágere, ezt Bruce Wayne, Peter Parker és a Bosszúállók majd lerendezik egymás között, arra viszont elég, hogy bűnös, de őszinte mosollyal idétlenül röhögjünk az inkább felnőtteknek szánt éretlen poénokon.

Előzetes a tovább mögött.

Ahogy a kép is tanusítja: Szigorúan felnőtteknek!

A csodálatos Pókember

Ha a Columbia rövid időn belül nem készített volna filmet a hálószövögetőről, a filmesítési jogok visszaszálltak volna a Marvel-hez (ezért nem szerepelt Peter Parker a Bosszúállokban sem), az illetékesek pedig dobták az eddig felépített komplett franchise-t a berozsdáló Sam Raimi-vel, az lúzerfejű emós Tobey Maguire-rel, valamint az állandó picsogástól fejetfájdítóan irritáló Jane Watson-t megformálójával, Kirsten Dunst-tal egyetemben. Az ötlettelenségtől pangó Hollywood-i piacnál is túlzás tíz év elmúltával feldolgozni egy egyébként szépen tejelő 'klasszikust', így a kreatív fejesek a nyilvánvaló remake-re a reboot nevet ragasztva egy évtized elteltével újabb hálószövögetőt szabadítottak a képregényhősöktől már amúgy is hemzsegő filmpiacra.

A sötét lovag - Felemelkedés / magyar szinkron

Miközben holmi Jégkorszakok és Bosszúállók magyar premierjükkel heteket vernek a tengerentúli bemutatóra, addig a hétvégén zöldülhetünk az irigységtől, ugyanis 20-án rajtol Amerikában az év slágerfilmje: A sötét lovag - Felemelkedés. Nálunk sajnos csak jövő héttől, azaz 26-tól kezdik vetíteni, némi tapaszként éjféli premier formájában.

Sajnos a rossz hír annak ellenére érződik nyílt sebre rakott ecetesborogatásként, hogy lehetett rá számítani: Korábban a Batman - Kezdődik és A sötét lovag is eredeti nyelven feliratozva került a multiplexek vásznaira, a trilógia záródarabja azonban szinkronos formátumba kezdi meg invázióját kishazánkban.

Posztermustra: A hobbit

A héten már kijött egy új poszter a decemberben esedékes A hobbit - Egy váratlan utazás című Gyűrűk Ura előzményfilmhez, de amire most bukkantam a világhálón az megér egy külön bejegyzést. A széltében elég hosszan elnyúló plakát az összes jelentős szereplőt felsorakoztatja az első felvonásból, valamint képet kapunk arról is, hogy hol vágták két részre a könyvet.

Már csupán fél évnyire vagyunk az év (természetesen szigorúan a Batman után) egyik legjobban várt filmjének premierjétől, de ezt a plakátot látva elég hosszú lesz még a várakozás.

A tovább mögött a plakát a Comic Con-ról Szürke Gandalffal, alatta pedig a már említett hangulatfokozó (katt-ra szélesedik). Így végignézve jöhetne már egy újabb előzetes is...

Öldöklő angyal

A sztori egészen elképesztő: Egy koncertet követően az egyik arisztokrata úr vacsorára invitálja módos partnereit tágas otthonába, ahol aztán lakomáznak, mulatnak és jól érzik magukat. Éjfél már jóval elmúlt, a fáradt vendégsereg azonban az ilyenkor illő hazamenetel helyett a földön és a kanapékon elterülve bóbiskol el, majd reggel a tárva-nyitva álló ajtók ellenére képtelenek átlépni a nappali küszöbét. Luis Bunuel lassan ötven éves mesterművének alapkérdésére, a 'miért'-re azóta sem kaptunk egyértelmű választ.

Ajánló - Frankenweenie

Tim Burton letért kissé a saját maga által körbehatárolt ösvényről, és nem pont az ideális irányba. Ezúttal azonban Johnny Depp nélkül, a Karácsonyi lidércnyomás formájára alkotott egy kellemesnek tűnő szürreális szösszenetet, amivel lehetősége nyílik bizonyítani, hogy van még némi remény a mainstream-ebb vonal felé való korcsosulás elkerülésére.

A történet szerint Victor kutyája Spinky egy autó hathatós hozzájárulásával a túlvilágra távozik. A fiú azonban képtelen beletörődni drága kutyulijának kimúlásába, így némi tudományt igénybevéve feltámasztja a blökit. A kérdés azonban felmerül, vajon Spinky továbbra is az a csaholós, játékos kutyulimutyuli, aki azelőtt volt, vagy némi jellemfejlődésen esett át rövid másvilági kalandja során... a cím nem véletlen...

Az eredeti, szintén Burton keze nyomán készült fekete-fehér élőszereplős verzió megtekinthető a legnépszerűbb videomegosztón, véleményem szerint azonban a szürreális stop-motion stílus jobban áll a Frankenkutyinak...

Előzetes a tovább mögött:

30 Day Movie Challenge

Day 17. Least Favourite book adaptation (Legrosszabb könyv adaptáció): A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code)

Tom Hanks mosolya

Magától a könyvtől sem dobtam hátra magam, de azért sikerült lecsúsztatnom izzadtságok árán. A háttértörténet elég érdekes (pláne, hogy odapörköl az egyháznak), de a sztori magában totál B-kategória és még csak izgalmasnak sem titulálható...

Nos a film után a könyv újdonságokkal már nem tudott szolgálni, de feszesebb tempóval korrekt akciót varázsolhatott volna az egészből. Ám hiába a kiváló rendező, hiába a nevetséges parókát viselő Tom Hanks és hiába az extracuki Audrey Tautou, még a könyv színvonalának töredékét sem sikerült leverni. A fantasztikummal felérő állítások ellenére roppant unalmas, vontatott, az izgalom helyett pedig leginkább közönyt vált ki a nézőből (pláne aki már ismeri a történetet).

Az előzmény-folytatás (Angyalok és démonok) némivel javított a szereplők és a történet renoméján, de egy bizonyos átlagszintnél az sem volt jobb. Dan Brown gondos utánajárása és botrányt keltő regénye ellenében, Ron Howard az ingerküszöböt sem volt képes bedönteni, nemhogy az egyház kapuját...

legcinkebb jelenet: Tom Hanks összes megjelenése...

Amerikai pite - A találkozó

Mivel annak idején az Amerikai pite pont abban a korban 'ért', nehéz tárgyilagosan elemezni egy olyan filmet, amihez közepesen szórakoztató minősége ellenére is elfogult érzelmek kötnek. Tulajdonképpen pont ez az érzés - néven nevezve: nosztalgia - teszi ezt a filmet is roppant szórakoztatóvá.

30 Day Movie Challenge

Nos az államvizsga és a hozzá tartozó rituálék megakadályoztak a lista folytatásában, így most ömlesztve az elmúlt öt nap tételeit vettem végig.



Day 12: Favorite love story (Kedvenc szerelmes): Igazából szerelem (Love Actually, 2003)

Nos ez a film olyan mint szálka a szénakazalban. A sok egy kasznira húzott műanyag szar közül sajátos bájával, kiváló zenéjével, fantasztikus színészeivel és elbűvölő esetlenségével 

olyan karácsonyi alkotás, amely csupa örömöt ad nézőinek. Nem kezdesz el azon agyalni, hogy mekkora blődség, szélesen mosolyogva fátyolos szemmel lényegülsz át egy pozitívabb állapotba, és rájössz, hogy az élet mégis szép.

Day 13: Favorite chick flick (Kedvenc csajos): Thelma és Louise (Thelma & Louise, 1990)

Nos abszolút nem tartom külön műfajnak, de ez a kitétel, szóval választani kell. Ridley Scott feminista road-movie-ja a Thelma és Louise ballada a női függetlenségről, és referenciaértékű alkotás a szabadságról. 

Day 14: Favorite documentary (Kedvenc dokumentum): Kellemetlen igazság (An inconvenient truth, 2006)

Al Gore felnyította jónéhányunk szemét a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A szó hallható egyre-másra, de a veszély mértékével, illetve fenyegetettségével nem sokan voltak tisztában. Közvetlen példák, sokkoló adatok és kétségbeejtő tények állnak Gore filmjében, egy olyan problémáról, amelyen könnyebb szemet húnyni.

Day 15: Favorite play adaptation (Kedvenc színházi adaptáció): Amadeus (1984)

Épp a héten volt hozzá szerencsém. A bővebb véleményhez alig pár gördítés lefelé.

Day 16: Favorite book adaptation (Kedvenc könyv adaptáció): A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings, 2001-2003)

Mérföldkő a filmezésben és a könyvek között egyaránt. Zsákos Frodó és az Egy Gyűrű története felélesztette a fantasy műfaját és olyan élményekkel gazdagított, amelyek örökké beragyogják majd a nappalit, mert újra és újra nézni/olvasni kell...