2011. április 10., vasárnap

11.04.10.

Twin Peaks - 1.évad

"Ki ide belépsz, hagyj fel minden reménnyel..."


David Lynch életművét körüljáró vizuális túrám nem lehet teljes anélkül az alkotás nélkül, amely bebizonyította, hogy a tv-sorozatok igenis tudnak a mozihoz hasonlítható szórakozást nyújtani. A minden jelenkori sorozat atyjának tartott Twin Peaks ismerete nélkül nehéz önmagunkat sorozatrajongónak vallani, körülrajongott kultusza vonatkozási alap a tévézés történetében. 


Twin Peaks városa kívülről nézve olyan, mint bármely kisváros szerte a Földön. Csendes, nyugodt, sajátos lökött figurákkal, szóval kívülről semmi érdekes nincs ebben az elszigetelt világban. Egy nap azonban holtan találják a fiatal Laura Palmer-t, a sokktól megbénult kisvárosba ekkor érkezik Dale Cooper, az FBI ügynöke, aki próbál fényt deríteni a gyilkos kilétére, de nehéz tiszta képet lelni az ezerfelé ágazó, és a millió helyen összefonódó szálak között.

 Dale Cooper, és a sheriff

Mivel a sorozat atyja David Lynch, senki ne számítson szimpla kirakós nyomozósdira, a jóval összetettebb és bonyolultabb, többször zavarbaejtő cselekményben nehéz még nekünk is kiigazodni. Twin Peaks lakói ezernyi súlyos titkot hordoznak magukban, amelyeket szilárdan őriznek, kideríteni szinte lehetetlenség, pedig óriási szükség volna ahhoz, hogy fény derüljön Laura Palmer gyilkosságának okaira, és magára az elkövetőre is.  Dale Cooper sajátos, kissé furcsa eszközökkel lát hozzá a rejtélyes ügyhöz, de furcsálló tekintetünk ellenére zsenialitása tisztán kivehető, és szórakoztató karaktere színes folt  még Twin Peaks ezerszínű lakói között is. A nyomozás során maga Dale is kezd rádöbbenni, Twin Peaks nem az a békés, nyugodt kisváros, amilyennek kezdetben tűnt, a súlyos titkok óriási súlyként nehezednek a lakókra, megfertőzve a hangulatot, vele pedig minket is.

A fantasztikus álomjelenet, amelyben tetten érhető a szürrealitás

Az első évad meglehetősen rövid, 8 része viszont lebilincselően izgalmas, nincsenek fillout-ok, minden apró momentum beleillik a nehezen összeálló egészbe, de természetesen ez a pár epizód nem elég arra, hogy mindenre fény derüljön. Amikor úgy érezzük nyomon vagyunk, előkerül egy tárgy, állat, vagy érkezik egy személy akiről eddig fogalmunk sem volt, és a dolgok értelmezését pedig kezdhetjük előről. Természetesen a jóbarátként üdvözölt szürralitás ezúttal is megkerülhetetlen, bár ezúttal jóval kisebb, a hasonlókat kerülő rajongók számára is egészséges mennyiségben van jelen. Angelo Badalamenti, Lynch állandó zeneszerzője olyan dallamokat komponált a sorozathoz, amelyek már önmagukban is hátborzongatóak, még a pozitív töltetű hangok közé is nyugtalanság szorult, ez pedig az időnként érezhető szorongás alól sem ad menekvést. 
Lynch minden ízében egyedi sorozata abszolút 100%, hisz mérföldkő és kötelező minden magára valamit adó sorozatrajongó számára.

írta: P.M.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése