2011. április 29., péntek

11.04. 29.

Thor (2011, Thor)


"vasököl, oda üt ahova köll"

A Marvel által átdolgozott és felturbózott skandináv eposz kétségkívül megérett arra a szintre, hogy Thor legendás pörölyét végre a nézők arcába csaphassa, pláne ha a technika az illúzió megteremtésére is megérett már.
A hányattatott sorsú feldolgozás lassan tíz éve tervfázisban rostokolt, mikor végre a Shakespeare-rendezéseiről híres színész-rendező, Kenneth Branagh gyermeki énjét szabadon engedve bevállalta a karakáns szuperhős életre keltését. A filmet nyitó legendákon (és a képregényen) alapuló bevezetősztori bemutatja a vehemens, erejétől megrészegült Thor-t, aki néhány kemény cimborájával ellátogat a kimondhatatlan nevű jégbolygóra janiskodni, hogy megborítson egy igencsak ingatag békét, a mérges apuci pedig pont a Földre száműzi kicsi fiát, utána hajítva a méretes klopfolót.
Vágás, a Földön járunk ciki-cuki asztrofizikus (balerina után szabadon) beleütközik a valószerűtlenül kidolgozott, égből pottyant szuperhősre, aki a Jöttünk, láttunk, visszamennénk... összes poénján végigzongorázva röpke másfél óra alatt olyan egyéniségátalakuláson megy keresztül, ami ténylegesen szórakoztató lehet, hisz abszurdabb a sokszor látott szituációs poénoknál is. No de hát ugye kőkemény 2D-s szuperhősről van szó, nomeg a kicsi Nataliért a csillagokat is meglepő magabiztossággal próbálnám lehozni, így igazából nem is szabadna ezen fennakadni. 

Kékszemű halhatatlan szuperhős 50-es bicepsszel párját keresi... 

A 3D szokás szerint abszolút felesleges, néha még zavaró is, de idomulni kell a technikához ma már,  akkoris, ha az egyszerűbb is bőven megfelelne. A kanyarok kiszámíthatóak, a testvérpárharc ismerős, de mégis szórakoztató az egész, fél percnyi unatkozást sem enged, a karakterek pedig végletesek és jó nézni némelyüket. Tony Stark önmagában is szórakoztató egyénisége sajnos nincs meg Thor-ban (még Downey Jr-tól távol is hozzá fűzödik a film legjobb poénja), alakító színésze inkább alsógatya modell, mint 3D-s akcióhős.
Natalie Portman szokáshoz híven elbűvölő, szolid ártatlansága másfél perc alatt körbehálóz, és ilyenkor még arról is könnyű megfeledkezni, hogy igazából ő ezúttal csak asszisztál Hulk-szerű kedvese tombolásához.
Távolról sem hibátlan feldolgozás, könnyen megy a kötözködés, de igazából egyszeri agyhibernáló szórakozásnak tökéletesen megfelel. Thor pörölye elszabadul, Föld megmenekül, gonosz tesó meglakol, Natalie Portman.. mi kell még? Semmi, csak a 3D-s szemüveg leadása után nehéz lesz emlékezetes mozzanatot visszaidézni, max a látványt, mert az tényleg nem rozoga...
65%

írta: P. M.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése