Classics: Hátsó ablak (Rear window, 1954)
A leskelődés, kukucskálás, más intim életébe való bepillantás mindig is a legnagyobb bűnös élvezetek közé tartozott. Az ember természeténél fogva kíváncsi és ez a tulajdonság hatványozottan igaz, ha mások privát szférájába lehet betekintést nyerni. A borzongatás koronázatlan királya, Alfred Hitchcock tökéletesen tisztában van ezzel a ténnyel, és a műfaj egyik legjobb filmjét kanyarintotta a téma köré. A Hátsó ablakban adott ugye Jeff, főszereplőnk, aki egy súlyos baleset következtében hosszú hetekre a szobája rabjává válik, és a szerencsétlen helyzetének következményeként a szomszédok megfigyelésével tölti napjai nagy részét. Mivel csak részleteket láthat a szűk ablakokon keresztül történeteket kreál az ott lakók életéről és ezekkel szórakoztatja magát a pokoli nyári melegben. Ám, ahogy hétről hétre figyeli az embereket, az egyik házban látottak alapján gyilkosság gyanúja merül fel, és Jeff kockázatos nyomozásba kezd.
Az izgalom és a feszültség könnyen fertőz bennünket is..
Hitchcock profi módon építi fel a cselekményt, mintha egy színházban volnánk és egyszerre több ember életébe nyernénk bepillantást. Vannak izgalmasabb, szemrevalóbb, és vannak unalmasabb, és sajnálatra méltóbb életek is, de csupa ismerős helyzettel találkozunk, amely mind-mind folyik a maga medrében, tudomást sem véve az állandó szemlélőről. Borzalmasan izgalmas történet ez, amelyben a feszültség a játékidővel arányosan növekszik, és a végén, amikor megfigyelő és a megfigyelt tekintete találkozik egy végtelennek tűnő pillanat erejéig megfagy bennünk a vér. Hihetetlen, hogy az idő vasfoga semmit sem fog Hichcock fél évszázada készült mesterművén, amelyet feszültségben és minőségben még csak meg sem közelítenek a mai utódok. Méltathatnám tovább megérdemelten, de sokan és sokszor tették már ezt helyettem, így csak annyit mondanék lezárásul, a megítélt 95% mellett, hogy a feledhetetlen és időtálló mestermű, méltán etalon a műfajában.
írta: P.M.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése