Továbbállók
a szabadság útjain..
Away we go, amerikai, brit romantikus vígjáték, dráma
98 perc
R: Sam Mendes
Sz: John Krasinski, Maya Rudolph, Maggie Gyllenhaal
"Burt és Verona egy harmincas évei közepén járó pár. Verona szülei meghaltak, Burt szülei pedig a közelben élnek. Ez kedvező, mivel hamarosan unoka érkezik. Azonban a nagyszülőknek más terveik vannak. 3000 mérföldre költöznek, a házukat pedig kiadják. A fiatalok így útnak indulnak, hogy megtalálják a helyet, ahol szívesen nevelnék fel gyermeküket. Utazásuk során régi ismerősöket látogatnak végig, és rengeteget tanulnak szeretetről, családról és gyereknevelésről."
Az Amerikai szépség rendezője az ezelőtti filmjével - a Szabadság útjaival - érezhetően az arany szobrokat vette célba. Az erős és nyílt alkotás nem váltotta be maradéktalanul az előzetesen elvárt eredményeket. Mendez mostani filmje viszont függetlenszagú és a látszólag teljesen felszabadult rendezés nagyon jót tett a minőségnek.
A témája hasonló az előzőhöz, itt is egy fiatal párt figyelhetünk, akiknek a szerelmükön és az anya hasában növekvő babán kívül semmijük sincsen. Alapvető problémájukra megoldást keresve útnak indulnak, hogy megtalálják helyüket a világban. Tehát ebből le lehet szűrni, hogy egy road-movie-val van dolgunk, ez pedig egy speciális varázst ad a filmnek.
Útjaik során ismerősöket keresnek fel, és belekukkantanak az életükbe egyfajta ihletet kereső szándékkal. A rokonok, barátok mind-mind sajátos és abszolút jellegzetes viselkedést tanusítanak, amelyek kétségtelenül nagyon ki lettek találva. A rengeteg őrült karakter egy elvont, de szerethető képet ad a körülvevő világról, és hiába nevetséges, vagy épp felháborító az adott viselkedés, valahogy Mendez mégis közelebb jár az igazsághoz, mint a Szabadság útjainál. A saját magukat kereső szerelmesek az ismerősöket látva önmagukra vetítik le az életformát és ezáltal választás elé állítják magukat. A választás azonban rengeteg felelősséget hordoz magában, hiszen egy életre szól, és így további kérdéseket szül, amelyek megválaszolása csak az első lépés megtétele után lehetséges.
A film tehát komoly témákat boncolgat, de a Szabadság útjaival ellentétben ezt szórakoztatóan teszi. Nagyon nehéz a két dolgot úgy összehangolni, hogy a mondanivaló ne váltson komolytalanba, de az érzékeny határvonal mindvégig sértetlen marad.
Sam Mendes legújabb filmje szép csendben készült, és halk remekmű lett. A hírek szerint a következő James Bondot dirigáló direktor felszabadult rendezése, a szerethető karaktereket alakító szimpatikus színészek, és a lágy formában mélyebb dolgokat boncolgató alkotás igazán szórakoztató és szívet melengető lehet mindenki számára. Kifejezetten jó volt nézni..
80%
Polczer Máté "City225"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése