Két szerető

Két szerető

egy főnix utolsó szárnyalása

two lovers, amerikai romantikus dráma

110 perc

R: James Gray

Sz: Joaquin Phoenix, Gwyneth Paltrow, Isabella Rossellini

filmkatalogus - imdb - rotten

"A karizmatikus, de problémás Leonard egy szerelmi csalódást és öngyilkossági kísérletet követően visszatér a családi fészekbe, a brooklyni Brighton Beach elszigetelt világába. Miközben szülei aggódó tekintetének kereszttüzében próbálja összeszedni magát, két nővel is megismerkedik: Michelle, a gyönyörű, és rejtélyes szomszéd alaposan felkavarja a férfi körüli állóvizet, míg a kedves és gondoskodó Sandra annak az üzletembernek a lánya, aki felvásárolta a szülők tisztító vállalkozását. Leonard belehabarodik Michelle-be, aki úgy tűnik, viszonozza vonzalmát, ám közben viszonya van egy házas férfival. Eközben Leonardra egyre növekvő nyomást gyakorol családja, hogy jegyezze el Sandrát. A férfinak döntést kell hoznia: vagy választ a heves vágy és a szerelem biztonsága között, vagy visszahull a sötét kétségbeesésbe, ami maga a halál."

A szakadék szélén állok ugrásra készen. És beleugrok a jéghideg vízbe, amely amellett, hogy tűként perzseli bőröm minden porcikáját, valahogy megnyugtató, hogy véget vet a szenvedésnek. És a fájdalom már enyhülni kezd, lassan magába zár a sötétség. Egy utolsó pillantás a fénybe, amely valahogy furcsán vonzónak, és csalogatónak látszik búcsúzásként. Mi ez az érzés, vajon honnan jön? Egyre erősödik, és az agyamból kiinduló reflex már rúg is a felszín felé, ahol segítő kezek kihúznak a jéghideg sötétségből. Megmenekültem a saját kétségbeesésem szakadékától... újra..

..hazaérve vendégek fogadnak, köztük egy lány, aki egész végig engem bámul és próbálja felkelteni a figyelmemet. Csak a hülye nem venné észre miért hívták ide, talán ő lesz az aki kihúz ebből a fenyegető magányból, amelybe már lassan kezdek beleőrülni...
..a folyosóról hangok szűrödnek, egy hallhatóan ideges ember tűrhetetlen hangok kiabál a lányával, aki emiatt idegesen téblábol az ajtónk előtt. Olyannak látszik, mint én, elveszett, és kétségbeesett, és most mondja, hogy ő az új szomszéd. Beengedem, had meneküljön a fenyegető hangorkán elől. Egy új érzés tör utat miközben körbevezetem a lakásban. Fogalmam sincs honnan ered ez a rokonszenv, de nem múlik a búcsúzás után sem...

..másnap a város felé menet, meglátom a szőke fürtjeit, és nem tudom figyelmen kívül hagyni, követni kezdem. Végre észrevesz, és látszólag még örül is nekem. Miközben beszélgetünk a város felé robogó vonat ülésein, érzem, a szakadék egyre távolodik, azt sem tudom milyen mély volt egyáltalán, nevetséges micsoda ökör voltam, amikor utat engedtem a kétségbeesésem sötét hívogatásának...

... a másik lány, akinek anyám mutatott be, látszólag teljesen oda van értem, az ujjam köré tudnám csavarni elég könnyen. Lehet, hogy ez a baj. Túl könnyen. Küzdelem nélkül...

... a szemközti ablakban meglátok a szőke tündért, aki épp bulizni készül. Kis ravaszsággal elhívatom magam. Nem sokkal később már kocsiban ülve be nem áll a szám, próbálok megfelelni a barátnőinek, hogy ezáltal is közelebb férkőzzek hozzá. Már kezdek sínen lenni, próbálom magamhoz láncolni a tekintetét, de egyszer csak hátat fordít nekem és eltűnik. Rossz érzésem van.. Odakint találok rá, könnyek között. Bevallja, hogy viszonya van egy családos emberrel. Újra érzem a sötétséget, de egyátalán nem olyan erős mint napokkal ezelőtt... 

...elhív, hogy bemutasson a szeretőjének, akiről semmilyen körülmények között nem tudom elképzelni tartós vonzódását a lány felé... sosem fogja úgy látni ahogy én...

... kopogás. A másik lány toporog az ajtóban. Beengedem. Az enyém lehetne még most, ha akarnám, és... miért ne akarnám? Miért ne érezhetném újra embernek magam. Végre valaki annak lát aki vagyok. De ez az érzés közel sem olyan, amilyennek lennie kéne..

...a tetőn állunk, én és Ő. Bevallja, hogy véget vetett sehová nem tartó viszonyának. Megmondom, hogy szeretem. Lassan kezd feloldódni a jég, látom, hogy hezitál. Lecsapok amíg még lehet, és sikerül áttörni a páncélt. Sosem voltam még ilyen boldog. Magába szippant a mámor. 

...összepakoltam, jegyek megvannak, kész vagyok, hogy belevágjak az ismeretlenbe, hátam mögött hagyva mindent. A családot, a lányt aki megőrül értem, a munkámat.. mindezt azért, hogy Vele legyek. A döntésem megváltoztathatatlan, óriási izgalommal vágok bele egy jobb jövőbe... de hol van.. már vagy öt perce itt kéne lennie, lekéssük a gépet. Na végre, látom a gyönyörű szőke fürtjeit, hogy ezt bámuljam életem végéig. De szép lesz. Előtűnik az arca, amitől összerándul a gyomrom, sajnos nem a jó értelemben. És elkezd beszélni... 

....újra feltárul a szakadék. Még sosem volt ilyen sötét, ilyen mély, és ilyen hívogató..
...engedek a csábításnak és a végtelen óceán felé veszem az irányt, hogy örökre eggyé válljak vele. Érzem a puha földet, a símogató szelet, és a jéghideg vizet, ahogy a lábamat nyalogatja. De valahogy minden olyan távoli...
...egy kesztyűt látok a habok között. Furcsán ismerős. Valahonnan a semmiből előtűnik egy emlék, amiben egy lány csillogó szemmel, szeretettel a hangjában átnyújtja nekem a kesztyűt. Mégsem akarok elmenni, talán lehetek én még boldog. Szilveszter van. Amely az elmúlás mellett magában hordozza valami új, jobb dolog kezdetét...

...újra otthon vagyok, ahol várnak, ahol számítanak rám, és akiknek én is számítok...és vár ott rám még valaki, akit eddig kihasználtam, és nem fordítottam rá elég figyelmet. De ez most megváltozik. Döntöttem...


Joaquin Phoenix búcsúja olyan, amilyennek lennie kell... könnyes, és feledhetetlen..


90%


Polczer Máté "City225"