2010. január 7., csütörtök

critic7

Pokoli édenkert
szódával elmegy..


A perfect getaway, amerikai horror, thriller
97 perc
R: David N. Twohy
Sz: Steve Zahn, Timothy Olyphant, Milla Jovovich


"Cliff és Cydney mézesheteiket a gyönyörűszép Hawaii tengerpartján készülnek eltölteni, persze nem úgy, mint más pár, a strandon, inkább kalandosan, a vadregényes tájat járva. Amikor azonban egy csoportnyi másik turistától megtudják, hogy nemrég brutális gyilkosság történt a szigeteken, melynek áldozata egy újdonsült házaspár volt, már nem olyan biztosak abban, hogy ez lesz életük legszebb kirándulása. Miközben a maradás és a távozás közt vacilálnak, egy másik pár vergődik hozzájuk, s együtt folytatják kalandos utukat. Hamarosan alaposan megbánják, hogy nem mentek inkább haza..."


Mi újat is lehet mondani erről a filmről? Hát nem sok mindent. A címe talán emlékeztet valakit a Lost című filmsorozat izzadságszagú fordítására. Hát ha az izzadságszagú volt, akkor itt bizony már elég nagy bűz van. Amikor elkezdtem nézni erős deja vú érzés tört rám, mert olyan volt mintha már láttam volna. Aztán beugrott, hogy ezt nem is, de kábé ezer hasonlót. Egy fiatal pár először jól érzi magát, aztán meg darabokban végzi. De szerencsére a sztori nem így alakult, különben még ezt az eddigi pár sort is sajnálnám.

Egy kicsit azért is reménykedtem látatlanban, mert viszonylag ismert színészek alakítják a fő karaktereket. Hát az első óra kritikán alulira sikeredett. Szerintem arra gondoltak a jóhiszemű rendező és forgatókönyvíró urak, hogy az egyszeri néző majd belebambul a csodaszép tájakba, és mire a kibuggyanó nyálat letörli a szája széléről addigra belekezdenek a lényeges dolgokba.

Igen ez lehet, hogy sokaknál működik, de én történetesen tegnap voltam másodszor az Avataron, szóval engem finoman szólva sem köt le, ha a gyönyörű tájról mutatnak közeli vagy távoli képeket. Úgy kábé egy órája végeztem a filmmel és most sem tudnám már felidézni mi a fene is történhetett a film elején. Annyi megvan, h a lúzerfejű Steve Zahn gyökérkedett pár sort, aztán újra megjegyeztem magamnak, hogy Milla Jovovich mekkora antitálentum, és még talán azt, hogy ez a Timothy Olyphant tud jókat mondani. Pont. Ekkorra a lejátszó már elütötte az egy órát. Ez nem valami sok ugye?


De aztán egy kissé beindultak az események. Utólag beismerem, hogy eléggé félre lettem vezetve. Nem merem azt mondani, hogy valami sejtésem azért volt, mert lehet ezzel csak magamat áltatnám. Na jó hasra azért nem estem, elég nagy baromság a film így is, de a vége egyértelműen pozitívabbá tette a megítélésemet. Nem lövöm le a poént, hátha valakinek kedve támad nekifutni.

Összefoglalva, negatívumként az első órát úgy ahogy van elmesélhetném, nem tartana valami sokáig, és a befejezés is béna lett egy kicsit. De hogy pozitívumot is említsek előre nem egyszerű rájönni, a negatív szereplők kilétére, és jól be lettem csapva személy szerint. Ezzel lehet, hogy leírom magam azok előtt akik látták a filmet, és már a stúdióemblémák alatt rájöttek a nagy csavarra, de hozzájuk képest tényleg sehol sem vagyok.

Átlagos film gyenge és közepes megoldásokkal. Nem hiszem, hogy valaha újra előveszem...

50%

Polczer Máté "City225"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése