2010. január 25., hétfő

critic20

Kecskebűvölők
igaz történet!


The Men Who stare at Goats, amerikai-brit háborús vígjáték
94 perc
R: Grant Heslov
Sz: George Clooney, Ewan McGregor, Jeff Bridges, Kevin Spacey

"Bob Wilton riporter éppen a nagy sztorira vadászik - csak hogy ellensúlyozza házasságának kudarcát -, amikor találkozik egy különleges ügynökkel, Lyn Cassidyvel, aki elárulja neki, hogy létezik egy titkos projekt. Cassidy azt állítja, hogy van az USA hadseregének egy kísérleti egysége, amelynek paranormális tevékenységéről ha tudomást szereznének az emberek, bizony alaposan megváltozna a hadviselésről való elképzelésük. A kísérleti program alapítótagja eltűnt, a nyomok pedig egy másik szuper képességű katonához vezetnek, aki saját elképzelései szerint végzi küldetését..."

 az elszánt Lyn-t lehetetlen komolyan venni

Ritka színvonalas kis szereplőgárdát sikerült összehozni erre a kis ökörködésre. Ez már önmagában ígéretes lehet úgyis, ha egy szót nem tudunk sztoriról. Ha pedig mégis, akkor azt hiszem ez hatványozottan igaz. Ám valami hiba mégis csúszhatott a fogaskerekek közé, mert nem úgy szórakoztam, ahogy szerettem volna. Az eseményeket, bármily hihetetlen is, igaz történet ihlette, így nem tudjuk azt mondani, hogy viccet csináltak a háborúból, mert ezen tények ismeretében(?) valóban voltak szórakoztató dolgok. Egy ilyen sztori elmesélésére a szatírikus hangvétel a legalkalmasabb.

A történet szerint, a felesége által elhagyott riporter, Bob (Ewan McGregor) csakúgy mint más sorstársai a háborúval próbálja feldolgozni a megrázó történéseket. Ekkor akad nyomára Lyn Cassidy-nek (George Clooney), aki a kinetikus képességeiről vált ismertté katonai körökben. Bob, mint minden ember kételketéssel fordul az eltökélt Lyn felé, de mivel állítása szerint egész hadosztályt képeztek ki a telepatikus hadviselésre, a háborús hős nyomába ered. Jobban belegondolva egész jól jött ez a forradalmi technika a háborús hadviselés terén, hiszen az embertelen mészárlásokat mellőzve, és az értelmetlen pénzpocsékolást elkerülve érhettek volna el sikereket. Ezekkel a rendkívüli képességgel megáldott katonák által alkotott osztagot nevezték el Pszicho-desszantnak, őket pedig a módszer ötletgazdája a hangzatos nevű Bill Django (Jeff Brigdes) képezte ki.

A film legjobb jelenete: Lyn megöli a kecskét

Természetesen innen ered maga a történet fő motorja és szatírikus jellege is. A címben lévő kecskék, pedig azokra a kísérleti állatokra utalnak, akik "alávetették" magukat a  hadviselés ezeddig ismeretlen fegyverének tesztelésére. A film legszórakoztatóbb jelenete, amikor Clooney kigúvadó szemmel mered a mit sem sejtő kecskére, hogy telepatikus képességével megölje az állatot, aztán annál nagyobb az ijedelem, amikor  az állat valóban holtan rogyik össze. De a másik legjobb jelenet is Clooney-hoz kötődik, miközben vezet az úton és a szemével akarja gyakorlásként szétoszlatni a felhőket, beleütközik a sivatag valószínűleg egyetlen nagyobb sziklájába. A leírt jelenetek mellett is akad szórakoztató pillanat bőven, de sajnos a köztes idő unalmas ásításokkal telt inkább, és én ezt tartom a legnagyobb hibának.

A film pár szóban összefoglalva elég nagy marhaság, és nem a halálra "nézett" kecskék miatt lesz fekete komédia,  hanem azért, mert ezt a hülyeséget a hatalom csúcsán valóban elkövették.

60%

Polczer Máté "City225"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése